Campania története
Campania történelme Olaszország egyik leggazdagabb és legsokrétűbb múltját foglalja magában, amely az ókori görög gyarmatosítástól a Bourbon-királyságon át az olasz egységig ível.
A régió minden korszakban Dél-Itália kulturális és politikai központja volt, amelynek hatása a mai napig érezhető az építészetben, a gasztronómiában és az emberek mentalitásában.
Görög gyarmatok: Magna Graecia
Az i. e. 8. században görög telepesek érkeztek Campania partjaira és megalapították az első városokat. Kümé (Cuma) volt az első görög gyarmat az itáliai szárazföldön, i. e. 740 körül. Hamarosan követte Parthenopé, amelyből a mai Nápoly fejlődött ki, majd Paestum (Poseidonia), amelynek három görög temploma ma is áll.
A görög kulturális hatás mély nyomot hagyott a régión: a városszerkezet, a mitológia, a kerámiaművészet és a szőlőtermelés hagyományai mind a Magna Graecia örökségét hordozzák.
Római uralom
Róma fokozatosan terjesztette ki uralmát Campaniára az i. e. 4-3. században. A régió hamarosan a Római Birodalom egyik leggazdagabb és legfontosabb területévé vált. A capuai Via Appia, az ókori világ egyik legfontosabb útvonala, Rómát kötötte össze a Dél-Itáliával, és Campanián haladt át.
A gazdag rómaiak kedvelt nyaralóhelyük volt a Nápolyi-öböl partja: Baiae luxusfürdőváros, Pompeii kereskedőváros és Capri, ahol Tiberius császár visszavonult élete utolsó éveiben. Az i. sz. 79-es vezúvi kitörés a római kori virágzás tragikus lezárása volt.
Középkor: longobárdok, normannok, aragóniaiak
A Nyugat-Római Birodalom bukása után Campania évszázadokon át különböző hatalmak ütközőzónájává vált. A longobárdok, a bizánciak, a szaracénok és a normannok mind meghatározó nyomot hagytak a régión. A normann királyok 1130-ban Szicíliai Királyságot alapítottak, amelynek Nápoly a 13. századtól a fővárosa lett.
A Bourbon-királyság
A 18. században a Bourbon-dinasztia Nápoly és Szicília királyságának élén állt, és a kor egyik legfényesebb udvarát hozta létre. III. Károly király építtette a casertai Királyi Palotát, alapította a herculaneumi ásatásokat és a régészeti múzeumot. Nápoly ebben a korszakban Európa harmadik legnagyobb városa volt, Párizs és London után.
Az olasz egység és a modern kor
1860-ban Garibaldi vörös ingesesei bevonultak Nápolyba, és a plebiszciton a campaniaiak szavazatai az olasz egység mellett döntöttek. Az egyesítés azonban komoly gazdasági hanyatlást hozott a régiónak: az ipar és a tőke az északi tartományokban összpontosult, és Dél-Itália tartósan leszakadt. Ez a törésvonal, a Questione meridionale, máig befolyásolja az olasz politikát és társadalmat.